Gyula Dávid (literaturhistoriisto)
| Gyula Dávid | |
|---|---|
| |
| Persona informo | |
| Naskiĝo | 13-an de aŭgusto 1928 (96-jaraĝa) en Araci |
| Lingvoj | rumana |
| Ŝtataneco | Rumanio 
|
| Alma mater | Universitato Bolyai de Kluĵo (–1951)
|
| Okupo | |
| Okupo | literaturhistoriisto ĵurnalisto tradukisto
|
DÁVID Gyula estas rumanuja hungara literaturhistoriisto, redaktoro naskita en Árapatak la 13-an de aŭgusto 1928.
Biografio
[redakti | redakti fonton]Gyula Dávid studis en Odorheiu Secuiesc kaj poste li akiris en 1951 diplomon pri la hungara lingvo kaj literaturo en Universitato Bolyai de Kluĵo. Li estis ano de Móricz Zsigmond Kollégium. Inter 1957 kaj 1964 li estis politika malliberulo. En 1969 oni rehonorigis lin. Li estis eldoneja lektoro, universitata asistanto, helplaboristo. Ekde 1970 li estis la redakciestro de la Kriterion Könyvkiadó en Kolozsvár. Lia unua artikolo aperis en 1949 en Utunk kaj poste li publikigis en Korunk, Utunk, Igaz Szó, A Hét. Lia esplorkampo estas la historio de hungara literaturo en la 19-a jarcento, la interrilatoj rumanaj-hungaraj en literaturo, resp. la rumanuja hungara prozo inter la du mondmilitoj kaj lasttempe la historio de libroeldonado hungara en Rumanujo. Li estas la gvidanto de eldonejo Polis Könyvkiadó, ĉefredaktoro de Romániai magyar irodalmi lexikon.
Ĉefaj verkoj
[redakti | redakti fonton]- Jókai. Emberek, tájak, élmények Jókai erdélyi tárgyú műveiben, kismonogr., Kvár, 1971;
- Petőfi Erdélyben, tan. (kun Mikó Imre), Bk., 1972;
- Tolnai Lajos Marosvásárhelyen (1868-1884), tan., Bk., 1974;
- Találkozások. Tanulmányok a román-magyar irodalmi kapcsolatok múltjából, Kvár, 1976;
- Romániai magyar irodalmi lexikon [1]főszerk., Bk., 1981.
- 1956 Erdélyben, Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956-1965[rompita ligilo].
Tradukaĵoj
[redakti | redakti fonton]- T. Şelmaru: Híradás az új Kínáról [Fáskerthy Györggyel], Bk., 1954;
- B. Ştefănescu-Delavrancea: Novellák és elbeszélések, kun Nagy Géza, Bk., 1955;
- Şt. Bănulescu: Férfipróbák telén, Bk., 1968;
- A. Marino: Bevezetés az irodalomkritikába [kun Kántor Lajos, Bk., 1979;
- I. Slavici: A világ, amelyben éltem, Bk., 1980;
- R. Cioflec: Örvényben, r., Bk., 1983;
- T. Maiorescu: Bírálatok, vitacikkek, tanulmányok. vál., bev., jegyz., Bk., 1985.
Li redaktis
[redakti | redakti fonton]- A kuruckor költészete, összeáll. kun Tordai Zádor, Bk., 1956;
- Szeptemberi emlék. Magyar írók a régi iskoláról, összeáll., bev., jegyz., Bk., 1957;
- Jókai Mór: Az arany ember, előszó, függelék, Bk., 1967;
- Irodalomkritikai antológia, vál., jegyz., 1-3., Bk., 1968-1969, 4., Kvár, 1972;
- I. Slavici: Jószerencse malma, utószó, Bk., 1970;
- Daday Loránd: A lápon át, szerk., előszó, Bk., 1970;
- Jókai Mór: Fekete gyémántok, bev., függelék, Kvár, 1972;
- Jókai Mór: Szegény gazdagok, előszó, jegyz., Kvár, 1973;
- Jókai Mór: Sárga rózsa, előszó, jegyz., Kvár, 1974;
- Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, előszó, jegyz., Kvár, 1974;
- Jókai Mór: A kiskirályok, előszó, jegyz., Kvár, 1979;
- St. Sarkany: Az irodalomelmélet mint társadalomtudomány, utószó, Bk., 1979;
- Jókai Mór: A tengerszem tündére, vál., jegyz., előszó, Bk., 1979;
- Kemény Zsigmond: A rajongók, utószó, Bk., 1980;
- Tamási Áron: Zeng a magosság, vál. novellák, 1-2., vál., utószó, Bk., 1980;
- Jókai Mór: Egy magyar nábob, utószó, függelék, Kvár, 1980;
- Tamási Áron: Tiszta beszéd. Publicisztika 1923-1940, jegyz., Bk., 1981;
- Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán, bev., függelék, Kvár, 1981;
- Jókai Mór: Rab Ráby, előszó, függelék, Kvár, 1983;
- Tolnai Lajos: A polgármester úr, r., utószó, jegyz., Bk., 1986;
- Jókai Mór: Fekete gyémántok, bev., Kvár, 1987; Jókai Mór: Bálványosvár, r., előszó, függelék, Kvár, 1992;
- Bajor Andor: Betűvetők becsülete, s. a. r., Kvár, 1996;
- Egy kisebbségi kisebbségei, szerk. (kun Veress Zoltán), Stockholm, 1997.
