Samu Szádeczky-Kardoss
Aspekto
Samu Szádeczky-Kardoss | |
---|---|
Persona informo | |
Naskiĝo | 21-an de januaro 1918 en Kluĵo |
Morto | 10-an de novembro 2004 (86-jaraĝa) en Szeged |
Lingvoj | hungara • antikva greka • germana |
Ŝtataneco | Hungario |
Alma mater | Scienca Universitato de Szeged (–1940) Piarist grammar school Dugonics András (en) (–1936) |
Okupo | |
Okupo | klasika filologo historiisto universitata instruisto |
Samu SZÁDECZKY-KARDOSS [sAdecki-kardoŝ] hungara klasik-filologo, universitata profesoro. Li naskiĝis en Koloĵvaro la 21-an de januaro 1918 kaj mortis en Segedo la 10-an de novembro 2004.
Kariero
[redakti | redakti fonton]Samu Szádeczky-Kardoss diplomitiĝis en Segedo en 1940 pri latina-helena lingvoj. De februaro 1941 ĝis 1845 li instruis en la Universitato de Koloĵvaro, poste en Segedo ĝis 1988.
Verkoj
[redakti | redakti fonton]- Avar sírok Baktóban / Szádeczky-Kardoss Samu. Szeged : Ny.: Ablak György, 1948. 42 p. (Klny.: Alföldi Tudományos Gyűjtemény, 2.1946/1947)
- The name of the river Tisza. Budapest : Akad. Ny., 1954. pp. 77–115. (Klny.: Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae)
- A bagauda mozgalmak Hispániában. Czuth Bélával. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1956. Klny.: Antik Tanulmányok. pp. 175–180.
- Zur Vorgeschichte der wandalisch-alanischen Wanderung = A vandál-alán vándorlás előtörténetéhez. Szeged : Móra Ferenc Múzeum, 1956. pp. 31–35. (Klny.: Móra Ferenc Múzeum évkönyve.)
- Az Ilias 19. 83-84. sorának értelmezéséhez. Szeged : Szegedi Ny., 1961. pp. 151–152. (Klny.: In memoriam Gedeon Mészöly-emlékkönyv).
- Mimnermos : [1-3. köt. Nagydoktori disszertáció kéziratban, 1962. Lelőhely: ELTE Egyetemi Könyvtár]
- Mimnermos. Budapest : MTA, 1963. 31 p. (Doktori értekezés tézisei.)
- Zwei Beiträge zur Epigraphik und Literaturgeschichte / Samuel Szádeczky-Kardoss. Wien, [1964]. Klny.: Akte des IV. Internationalen Kongresses für griechische und lateinische Epigraphik, pp. 379–385.
- A magyar őstörténet és bizánci forrásai. Budapest : Akad. Ny., 1980. Klny.: Magyar Tudomány, 1980/5. sz. pp. 351–357.
Fonto
[redakti | redakti fonton]- Hungarlingva vikipedio